Pánik? és Félelem?

STORIES(2)

Korábban írtam már a pánikbetegségről és hozzáfűződő viszonyomról. Ìrtam is egy könyvet a

->Soha Többé Pánik címmel, amihez szintén felkértem pár specialistát.

A mostani interjú sorozatomat 2 témára szeretném kihegyezni amelyekben több új emberrel is megismerkedhettek.

Az első interjúmban Ujpál Zsófiát -pszichológus- kértem fel, válaszoljon nekem pár kérdésemre. Az interjút itt olvashatjátok.

Jó olvasást

Még több információt Ujpál Zsófia honlapján találhattok

-> www.lelek-harmonia.hu

 

  • Mi az a pánikbetegség? - Feltudna sorolni legalább 3 olyan okot, ami kiválthat pánikrohamokat?

A pánikbetegségről akkor beszélünk, amikor a valaki visszatérő, váratlanul fellépő pánikrohamokat él át, melyek jelentős lelki szenvedést okoznak az illetőnek.

Egy-egy roham nem tart ugyan tovább fél-egy óránál, de roham megtapasztalását követően megmarad a félelem egy újabb rohamtól, illetve a roham következményeitől (szívroham, megőrülés, stb).

pain-2175629_1920

Hosszabb távon magatartásváltozáshoz is vezethet akár egy roham is, az illető ugyanis elkezdi kerülni azokat a helyzeteket, ahol a rosszullét jelentkezett.

Változatos, nagyon egyéni, kinél milyen helyzetben jelentkezik a pánikroham. Amennyiben ismételt rohamokról van szó, úgy ezek általában az első eset kontextusához kötődnek. Van, hogy az autóvezetéshez kapcsolódik, hídon átkeléshez, vagy levegőtlen helyhez, ahonnan nehéz gyorsan távozni.

Fontos azonban, hogy nem önmagában a helyszín váltja ki a pánikrohamot.

A pánikbeteg személy nagyon erősen figyel saját testének jelzéseire, és minden, szokásostól eltérő fizikai történést a pánik szempontjából értelmez. Így egy kisebb légszomj, vagy pulzusemelkedés is rohamhoz vezethet, ha tévesen értékeljük.

Nem mindegy, hogy az éppen magasabb pulzusunkat egy természetes állapotnak tekintjük, mert mondjuk futottunk, vagy egy kóros testi folyamatnak, ami ahhoz vezethet, hogy szívrohamot kapunk.

Ujpál Zsófia - pszichológus

 

  • Hogyan alakulnak ki a rohamok - egyáltalán mi a különbség a pánikbetegség és a pánikrohamok között?

A pánikbetegség egy testi élményekkel kísért lelki gyötrődés, amely nem csak a rohamok idejére korlátozódik.

A roham multával is pszichés szenvedést jelent a pánikbeteg személynek, mivel az újabb roham elkövetkezésétől való félelme rátelepszik a mindennapokra, meghatározza az életvezetést (bár háromszor annyi ideig tart, de inkább megyek busszal, mint hogy autóba üljek).

5-egyszeru-tipp-a-panik-rohamok-ellen

Maga a pánikroham egy jól körülhatárolt időintervallum intenzív félelemmel, testi-lelki feszültséggel. Felgyorsult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, izomremegés, émelygés, verejtékezés, hányinger, megőrüléstől és a haláltól való félelem jellemzi.

A testi tünetek hirtelen, másodpercek alatt lépnek fel, és rövid idő alatt elérik maximális intenzitásukat (kb.10 perc), majd fél-egy órán belül meg is szűnnek.

  • Valóban betegségként kell kezelni a pánikot vagy ez csak egy elterelés “kitaláció”?

A pánikbetegség betegség abban az értelemben, hogy az adott személy valóban szenved tőle. Az a tapasztalatom, hogy aki még nem élt át pánikrohamot, nehezen tudja elképzelni, hogy milyen az. Sok esetben a környezet múló „hisztiként” kezeli, és csak amikor már orvoshoz vagy pszichológushoz kerül a beteg, akkor fogadják el valós problémaként.

 

Azonban nem betegség abban az értelemben, hogy nem kóros agyi elváltozások miatt jön létre.

Ujpál Zsófia - pszichológus

 

Tovább +

 

Sokkal inkább egy tévesen beállított, túl érzékeny autórisztóhoz hasonlatos; egy olyanhoz, ami nem csak akkor riaszt, amikor feltörik a járművet, hanem akkor is, amikor rászáll egy madár. A pánikbetegség esetében is ez történik.

Az adott pillanatban gyorsabb a pulzusunk, amit a testi jelzéseire fokozottan figyelő személy észlel, és egy természetes fizikai történés helyett problémaként értékel.

Ez persze tovább fokozza az izgalmi helyzetet, a szívverés tovább gyorsul, felszínesebbé válik a légzés, a légszomj aztán további félelmeket generál, a vér oxigénszintje emelkedik, ami szédüléshez, „olyan furcsán érzem magam” állapothoz vezet, és így tovább. Egy önmagát generáló folyamatnak lehetünk tanui.

  • A pánikrohamokkal egyidejűleg fellép a félelem érzése is. Hogyan kapcsolódik a félelem érzése a pánik tüneteihez? - valójában mi játszódik le a szervezetünkben, mitől félünk egyáltalán?

A pánikroham során téves asszociációink miatt megijedünk bizonyos természetes testi jelektől, ami aztán egy öngerjesztő félelmi kört indít be. Izgami helyzetben, stresszhelyzetben természetes fizikai változások történnek testünkben, ez az úgynevezett stresszreakció.

 

Az emberiség korábbi időszakában ezek a változások segítették az életben maradásunkat az által, hogy felkészítették az embert a cselekvésre (a harcra vagy a menekülésre).

Ujpál Zsófia - pszichológus

 

Példaként kiragadva egy elemet: a gyorsabb légzés megemeli a vér oxigénszintjét, ami szükséges az izmok hatékony működéséhez.

Mindez ijesztő tud lenni, ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy egy természetes testi reakcióról van szó, és nem pedig katasztrófa közeleg.

Szorongáskeltő lehet az, amikor olyan testi változásokat érzékelünk, amelyeket veszélyhelyzetben szoktunk tapasztalni. Így, bár nincsen semmi baj, mégis, mivel jelentőséget tulajdonítunk testi jelzéseinknek, komolyan vesszük őket, azt gondoljuk, valami problémának mégis csak kell lennie.

happiness-1866081_1920

Tulajdonképpen testi jeleinktől ijedünk meg, és elkezdünk félni a feltételezett okoktól, és következményektől: megőrüléstől, eszméletvesztéstől, haláltól, kontrollvesztéstől.

  • Minden fejben dől el - legalábbis én ezt vallom - amikor viszont rátör az emberre egy roham, nehezen tudja gondolatait irányítani. De még is lehetséges-e az elménket, a már megszokott rendszer irányítása alól felszabadítsuk? Lehetséges az, hogy gondolatainkat átprogrammozzuk? - milyen módon tehető ez meg?

A jó hír az, hogy nem a jelenlegi gondolkodási módunkkal születtünk. Kitartó önismereti munka szükséges viszont ahhoz, hogy a hosszú évek alatt automatikussá vált gondolkodási stílusunkat felülbíráljuk, alternatív, adekvátabb gondolatokkal helyettesítsük.

A pszichológián belül külön terápiás irányzat épül a hibás gondolkodási minták, információfeldolgozási folyamatok azonosítására, felülírására: a kognitív viselkedésterápia.

Nem csak arról van ugyanis szó, hogy a pánikroham során tévesen vészjóslónak értelmezzük testünk jelzéseit.Egész gondolkodásmódunkat áthatja a „világ veszélyes”, „a dolgok kiszámíthatatlanok”, „a dolgoknak könnyen vége szakadhat” beállítódás, csak hogy néhányat felsoroljak a pánikbetegségre hajlamosító hiedelmek közül.

Fontos tehát a pánikbetegség tüneteinek enyhítésén túl a betegség kialakulásáért felelős tényezők mélyére ásni, amennyiben valós gyógyulást szeretnénk.

Ennek leghatékonyabb módja, ha külső szakszerű segítséget keresünk, aki vezet minket ezen a néha igen rögös, de végül sok jót hozó önismereti úton.

 

Gondolataink átprogramozásának fontos része például hogy megismerjük testünk működését, megtanuljuk megfelelő módon értelmezni őket.

Ujpál Zsófia - pszichológus

 

Továbbá tudatosaknak kell maradunk a gondolataink tekintetében is. Ahelyett, hogy automatikusan cselekednénk, vagy reagálnánk egy adott helyzetben, először azonosítsuk a lelkünkben, fejünkben zajló folyamatokat, Mit érzek? Mire gondolok, mi foglalkoztat éppen?

……………

Azonosítsuk a félelmeinket, vizsgáljuk meg ezek realitását. Mi a legrosszabb, ami történhet?

  • Mit tudunk tenni a pánik leküzdéséhez? milyen kézzelfogható segítség létezik azok számára akiknek a mindennapjait megkeserítik a pánikrohamok?

Pánikbetegség esetén nagyon fontos a mindennapi stressz szint csökkentése. Egy kiegyensúlyozott, nyugodt napon kevésbé valószínű, hogy ránk tör a pánik, mint egy kimerítő, feszült nap során.

Valamilyen relaxációs technika elsajátítása lehetőséget teremt arra, hogy otthon, egyénileg is tegyünk saját nyugalmunkért.

stress-doll-1591732_1280

Sokféle technika létezik, az Autogén tréning például nagyon jó hatásfokkal működik.

Tovább +

A megfelelő mennyiségű alvás, kiegyensúlyozott táplálkozás erősíti a szervezet pánikrohamnak való ellenállóképességét, a sport pedig segít levezetni a felesleges feszültséget.

A különböző légzéstechnikák is segítséget nyújtanak mind a stresszoldásban, mind akkor, amikor kezdene kifejlődni a pánik.

Az önismeret, önmagunkkal való szembesülés általában nélkülözhetetlen, ha valós gyógyulást szeretnénk.

Időnként, amikor a szorongás mértéke a mindennapi életvezetést nagymértékben megnehezíti, szükség lehet az önismereti munka gyógyszeres támogatására valamilyen szorongásoldó gyógyszerrel, amit pszichiáter írhat fel.

Nagyon fontos azonban, hogy önmagában a gyógyszer nem jelent megoldást. Ez olyan volna,
mintha a lukas fogat fájdalomcsillapítóval szeretnénk gyógyítani.

 

  • Milyen gyakorlatokat ajánlana, amivel meg lehet könnyíteni, megelőzni a rohamok kialakulását?
  • Gondolatnapló: Vezethetünk gondolatnaplót, ahol vezetjük a pánikroham körüli gondolatainkat, érzéseinket (mi történt velem aznap, mi járt éppen a fejemben éppen, mit éreztem).
  • Testedzés: A különböző sportok közül az indulatlevezetést lehetővé tevő sportok kifejezettem jótékony hatásúak (tenisz, squash, küzdősportok, tollas, ahol ütni-rúgni kell)
  • Figyelemelterelés: Segíthet, ha azokban a helyzetekben, amikor pánikrohamtól félünk, valamilyen figyelemelterelő tevékenységet végzünk, végig telefonáljuk a buszutat, tüzetesen szemügyre vesszük utastársaink ruházatát, gondolatban összepakolunk a közelgő nyaralásra, stb.
  • Èneklés: Szinte lehetetlen egyszerre énekelni és félni. Próbáljuk csak ki!
  • Relaxáció: a mindennapok nyugodtabbá tétele érdekében.
  • Légzéstechnika: A vérben lévő magas oxigénszint felelős a pánikroham során tapasztalt szédülésért, rosszullétért, amelynek hátterében pedig az izgalmi helyzetben tapasztalt felszínes, gyors légzés áll. Fontos ezért a tudatos, mély légzés, ahol fokozottan figyelünk arra, hogy ne csak a belégzés legyen mély, lassú, hanem ugyanolyan hatásfokkal ki is lélegezzünk, így mérsékelve a vér oxigénszintjét.
  • Gyakorlat: Több féle légzéstechnika létezik, lássuk egy egyszerűbbet. Javaslat: számoljuk egyet belégzéskor, kettőig kilégzéskor. Majd növeljük az időtartamot: számoljunk kettőig belégzéskor, négyig kilégzéskor (eljuthatunk egészen addig, míg 6ig számolunk belégzéskor, és 12-ig kilégzéskor. Ekkor érdemes visszafelé indulni, újra 5ig számolunk belégzéskor, 10-ig kilégzéskor, és így tovább). A lényeg, hogy mindig dupla annyi ideig tartson a kilégzés, mint a belégzés.

Köszönöm szépen az interjút és az együttműködést Ujpál Zsófiának. Elérhetőségét a fenti linkre kattintva nézhetitek meg!

 

About The Author

Dora

Dóra vagyok. Imádom az embereket, kúltúrákat, a zenét. Legföbb életcélom, hogy segítsek az embereknek megtalálni önmagukat. Nem hiszem, hogy bármiféle diplomai vagy szakképesítésre lenne szükségem ahhoz, hogy valamiröl írjak. Fontosnak tartom a tanulás minden módját, a kreativitást a szabad gondolkodást. Itt megtalálsz Facebookon ->

Mi a Te véleményed?

Leave A Response

* Denotes Required Field