Lagzi Malajziában – Videóval!

Autumn

Indonéz esküvői hagyományok után most jöjjön egy kis malajziai! Öt maláj esküvői szokás, ami más, mint nálunk.

„Amikor februárban Jakartában, az Indonéz fővárosban jártunk, megismerkedtem Fadyával és férjével Iwannal. Vendégszeretetüket sohasem fogom elfelejteni…

A cikket a Vous.hu oldalon is megtaláljátok: Köszönöm a Vous csapatának!

IMG-20170224-WA0010

Fadya örömmel mesélt nekem az ottani esküvői hagyományokról és viseletekről. Én is felpróbáltam egy-egy darabot, amiket megörökítettem magamnak. Őszintén szólva kicsit hiányoznak az indonéz emberek….

Rengeteget tanultam tőlük!

Malajzia – te csodás

Most itt vagyok Malajziában, Borneó szigetén: Kota Kinabaluban. Borneó a világ harmadik legnagyobb szigete. Egyik része Malajziához, a másik Indonéziához tartozik, illetve van még egy kis ország az észak-nyugati részen, amit Brunei-nak hívnak, és szintén ide tartozik.

DSC00899

Malajzia nem sorolható a közkedvelt turista országok közé. Sokat hallani arról, hogy az ország nem biztonságos, veszélyes, virágzik az embercsempészet, és óva intenek bizonyos helyektől.

 

Őszintén megmondom, én még nem tapasztaltam semmilyen erőszakos atrocitást, amióta itt vagyok. Csak kedves, mosolygós és segítőkész embereket látok nap mint nap.

Úgy gondolom, mindig mindenhol óvatosnak és körültekintőnek kell lenni. Ez alól nem kivétel Európa sem, vagy bármely ország a világon.

Annyira szerencsés vagyok, hogy itt lehetek, már csak azért is, mert – szintén – egy olyan családhoz vezetett az utam, akik vendégszeretetükkel belopták magukat a szívembe: Donald és Winnie, Kota Kinabalu külvárosában, a dzsungel hangos ricsajához közel élnek.

DSC00916

Mi is ebbe a környezetbe csöppentünk, egy több, mint 50 éves tradícionális maláj faházikóba. Itt élünk a párommal és még öt itteni tanulóval együtt. Donald imád fotózni és sokszor elvisz minket kedvenc helyeire, hogy onnan csodálhassuk a naplementéket.

Már pedig itt vannak ám naplementék, álomba illőek – mintha nem is valódiak lennének. Ő egy nagyszerű ember, intelligens, jól informált és kitűnően beszél angolul – egyébként itt szerencsére sokan mások is, ami megkönnyíti a dolgunkat.

Maláj esküvői hagyományok, és dínom-dánom

Donald a minap odajött hozzám és megkérdezte, nincs-e kedvünk elmenni egy esküvőre. Az unokahúga megy férjhez, és ha van kedvünk, mi is elmehetünk velük. Természetesen igent mondtam, hiszen még soha nem voltam maláj esküvőn!

Itt Borneó szigetén meglehetősen sok a keresztény. Donald és felesége szintén katolikusok, maga a ceremónia ezért ugyanúgy zajlik, mint nálunk. Először megtartják a polgári esküvőt, majd pedig a templomit. Én végül sajnos nem vehettem részt a ceremónián – azon csakis a közeli család tagok lehetnek ott, cserébe viszont elmehettünk az azt követő lagziba.

Különbségek - Európai vs. Maláj esküvők

  • Az első különbség

Nyilván nem számítottam arra, hogy esküvőre is megyek majd, így be kellet szereznem egy ruhát, amit felveszek a nagy eseményre. Egy zöld színű darabra esett a választásom. Sok boltot bejártam, mire találtam egy hozzám illőt, ami nem fekete, fehér, pink, vagy piros színű.

DSC00888

Amikor beléptem a nagy – stadion méretű – terembe, akkor eszméltem rá, hogy valamiért mindenki pirosban van. Itt ez a hagyomány. Na már most, ha tudtam volna, biztos piros ruhát veszek – ehelyett a rikító zöld öltözékemben nem igazán sikerült észrevétlennek maradnom a több, mint ötszáz vendég között.

  • Igen, itt jön a második eltérés

Donald említette azt is, hogy az esküvőt igencsak nagy számú vendégséggel ünneplik. Nagyjából ötszáz-ezer ember közt volt a meghívottak száma. Szóval igencsak sokan voltunk…

  • A harmadik különbség, ami nagyon érdekes volt számomra, hogy a polgári és a templomi szertartást itt reggel tartják. Dél és egy óra körül már kezdetét veszi a lagzi. Az ifjú pár és családja a bejáratnál várja a vendégeket. Mindenkit egyenként köszöntenek addig, amíg az összes vendég meg nem érkezik.

DSC00922

  • Amit szintén érdekesnek találtam, hogy nem voltak asztalok, illetve nincsen minden vendégnek asztala ahová leülhetne és kényelmesen elfogyaszthatná az ebédjét. Mivel több, mint ötszáz vendég vett részt a lagzin, így csak székeken ültünk, ott ettük az ebédünket – gyanítom az amúgy is nagy költségeket így tudják kicsit lejjebb szorítani. Ehhez kapcsolódóan: az ebédet nem is szolgálják fel. A terem két oldalán lévő svédasztalon szolgálhattam ki magam, kivárva ezzel a hosszú sorokat. Ami az asztalok mellett még szintén hiányzik, az a kés. Soha sehol nincs kés! Csak és kizárólag kanállal és villával esznek mindent. Egyébként ez nem csak itt volt jellemző, hanem az éttermekben is.

DSC00912

  • Amint az ifjú pár végzett a vendégek köszöntésével, bevonultak hab-buborékok és romantikus zene kíséretében. Majd felvágták az igencsak mini tortát, amiből mi – természetesen - nem ettünk. A torta felvágása után kezdődött el a szórakozás. Ami számomra furcsa volt, hogy a sok ember miatt nem úgy éreztem magam, mintha egy esküvőn lennék. Mindenki ide-oda rohangált, kivéve azt a pár percet, amikor is az ifjú pár bevonult. Mindenki saját magával volt elfoglalva, olyan rendszertelennek tűnt az egész.

Bildschirmfoto 2017-05-25 um 19.42.52

A vendégek többsége nem táncolt, csak ültek fent a padon, söröztek, beszélgettek. Csak a családtagok és mi táncoltunk. Körbe álltunk, vonatoztunk, és tradicionális maláj táncokat lejtettünk.

A bulinak igen hamar vége lett. Este hatkor már az eltakarítás fázisa vette kezdetét. Mi is beálltunk eltakarítani a szemetet és összepakolni a székeket. A lagzi végeztével mi még hivatalosak voltunk egy kisebb családi összejövetelre is.

Erre elméletileg csak a családtagok voltak hivatalosak, de mivel mi voltunk az egyedüli külföldi vendégek és Donald családjához tartoztunk, nagy szeretettel fogadtak bennünket szerény otthonukban.

Az apró furcsaságok ellenére érdekes volt és mulatságos az egész. Elfelejteni biztosan nem fogom. Jól éreztem magam, de azért táncoltam volna még…

Ha tetszett a cikk és szeretnél még többet látni az esküvőből, akkor nézd meg az alábbi videót is!

Puszi Dóra

About The Author

Dora

Dóra vagyok. Imádom az embereket, kúltúrákat, a zenét. Legföbb életcélom, hogy segítsek az embereknek megtalálni önmagukat. Nem hiszem, hogy bármiféle diplomai vagy szakképesítésre lenne szükségem ahhoz, hogy valamiröl írjak. Fontosnak tartom a tanulás minden módját, a kreativitást a szabad gondolkodást. Itt megtalálsz Facebookon ->

Mi a Te véleményed?

Leave A Response

* Denotes Required Field